Ebben a blogban végig nézzük az elmúlt 50 év paradigma váltásait a marketing tekintetében. Sajnos az iskolákban még mindig csak a 4P-t tanítják, pedig ma már létezik a 4C, és ami a legaktuálisabb a 4E. De ne szaladjuk ennyire előre nézzük mi az a 4P.
Product, termékpolitika. Ez alatt értjük a minőséget, hogy milyen formája van, a csomagolást, van-e hozzá garancia, és maga a márkanév is a termékpolitika része. Amikor stratégiát készítünk érdemes ezzel a lépéssel kezdeni, hogy először “megálmodjuk” a terméket.
Price, árpolitika. Az engedmények, akciók, hitel feltételek tartoznak ide főként, és természetesen, hogy milyen árkategóriába soroljuk az adott árut.
Place, disztribúció. Minden logisztikai folyamat ide tartozik. Maga a csatorna, ahol értékesítünk, a készletezés, de még a választék is.
Promotion, marketingkommunikáció. Ezt talán nem magyarázom meg, hisz az előző blogomban ezt fejtettem ki.
Egyedüli nagy hibája ennek az elméletnek, hogy csak és kizárólag a kézzel fogható termékekre lehet rávetíteni, a szolgáltatásokkal nem foglalkozik. A másik, amit kritikaként megfogalmazható, hogy vállalati szempontból közelíti meg. Akkoriban ez teljesen normális volt, hogy azt vetted meg, ami volt, az embereknek nem volt túl nagy igényük. De mi történt ezután? A termelésorientációt leváltotta a vevőorientáció. Ehhez a jelenséghez, illetve a szolgáltatások elterjedéséhez a 4P koncepció megreformálását követelte. A vevők alkuerejének és a piaci verseny intenzitásának növekedése új megközelítést igényelt a marketingeszközök felfogásában. Az új felfogást a 2000-es évek környékén dolgozták ki, Robert Lauterborn nevéhez kötődik a 4C modell. Ugyan az, mint a 4P annyi különbséggel, hogy a vevő szemszögéből közelítik meg.
Costumer value, vevő érték. A fókusz a fogyasztói igényeken van, nem a termelési lehetőségeken. Tehát most már nem azt termelek, amit tudok, hanem azt mire van kereslet.
Cost to satisfy, a fogyasztás teljes költsége. Nem csak a bolti árát kell kalkulálnunk, hanem ha mi paradicsomszószt árulunk, és esetleg abból bolognai-t készít a vevőnk, akkor meg kell vennie hozzá a húst és a tésztát is. Ha a fiatalok a célcsoportunk, akkor tudunk kell, ha bulizni mennek, a jegy mellé a taxi költséget is ki kell fizetniük.
Convenience to buy, kényelmi vásárlás. Az egyszerűség, gyorsaság egyre fontosabb igény, például a hitelkártyák, paypass-os fizetés.
Communication, a manipuláló, felülről jövő kommunikáció helyett interaktív, egyenrangú kommunikáció váltotta fel.
Na de mi most a helyzet? A vásárlók megszerezték az irányítást. A vevők immár tudatosan irányítják magukhoz azokat az információkat, melyek személyes érdeklődésük tárgyát képzik. További nehezítés a marketing számára, hogy saját maga számára hiteles információt napjainkban gyakorlatilag minden vásárló szerezhet közösségéből, mint pl. Twitter, FaceBook, MySpace, stb.
A termék helyett – Experience, a tapasztalat lesz előtérben, amikor arra sarkalljuk a vevőt, hogy próbálja ki termékünket, hogy megtapasztalhassa milyen.
Árpolitika helyett – Exchange, csere érték, nem arra gondol ez a modell, hogy mostantól barter üzletek lesznek, hanem a terméken felül valamilyen értéket ad még hozzá.
Disztribúció helyett – Everywhere, tehát mindenhol kapható már minden.
Marketingkommunikáció helyett – Evangelism, misszióvá kell válnia a terméknek.
Ti ismertétek ezeket a modelleket? Szerintetek a 4E beválhat? Írjátok meg kommentbe!
Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!
Facebookon
Instagramon
Weboldalon
Az Exclusive Group ajánlásával - cégek teljeskörű kiszolgálása