A legtöbb ember életében eljön az a pillanat, amikor egy téma kapcsán kutatást kellene készítenie. Ilyenkor a legjobb feltérképezni, hogy az adott téma milyen fajtájú, és módszerű kutatást igényel. A két legnépszerűbb kutatás a kvalitatív, illetve a kvantitatív. A kvalitatív kutatás inkább egy minőségi kutatás szokott lenni, mely lehet: interjú, megfigyelés, kísérlet. A kvantitatív kutatás pedig inkább mennyiségi adatokkal dolgozik.
A véleményem az, hogy minden kutatás folyamán érdemes először készíteni egy kvalitatív megkérdezéses kutatást, és azt tovább kutatni egy kvantitatív kutatással, amely vagy alátámasztja, vagy megcáfolja a hipotéziseinket.
Mind a két kutatás során vannak olyan szabályok, amelyeket az elemzésük során muszáj szem előtt tartanunk.
1. A mintánkat nem nevezhetjük véletlenszerűnek, hiszen akkor nem számít annak, ha saját social média felületünkre tesszük ki. Akkor lesz a minavételünk véletlen szerű, ha meghatározzuk, hogy minden második utcában, minden harmadk háznak a második emeletén, a negyedik lakásban élőeket kérdezzük meg. Természetesen van példa ilyen mintavételre is, de általában ezt a módszert csak nagy piackutató cégek szokták alkalmazni.
2. A kutatásunk nem reprezentatív. A reprezentatív mintát készíteni szinte lehetetlen, és úgy ahogy az előző szabályban is, általában csak nagy piackutató cégek alkalmazzák ezt is. Ha egy minta reprezentatív, akkor a megkérdezettek arányaiban pont ugyanúgy kell kinéznie ahogy a sokaság. Például Magyarországi viszonylatokban, százalékos arányban annyi nőnek kell lennie, és annyi férfinak, mint az alapsokaság, ebbe beleértve az etnikumokat, vallási hovatartozást, korosztály stb. Rengeteg ismérvnek meg kell felelnie a mintának, amit egy átlagos ember nem tud kivitelezni.
3. Mivel a minta nem reprezentatív, így nem általánosíthatunk. Ez alatt azt értem, hogy nem mondhatjuk azt, hogy szerintünk a nőknek ez a véleménye, vagy a férfiak ezt gondolják, hiszen nem tudhatjuk. Úgy kell kielemeznünk a kutatást, hogy érezhető legyen, hogy az általunk megkérdezettekről szól. Lehet ilyen sablon szövegeket belecsempészni, mint például: „Az általam megkérdezettek szerint” „A kérdőívet kitöltők szerint” „A válaszadók szerint” „A vizsgált minta alapján”, és hasonlóak, de a lényeg, hogy soha ne általánosítsuk az alap sokaságra a kutatási eredményünket.
4. Mindig tartsuk tiszteletbe a pszichológiai sorrendet. Először mindig általános kérdésekkel indítsunk, azért, hogy meg tudjuk teremteni a bizalmi légkört. Aztán elkezdhetjük szűkíteni a témát, kvázi mint egy tölcsér, és csak a legvégén kérdezzünk rá intim témákra, mint például, keresete, neme, lakhelye, identitása, súlya, kora.
5. Az interjú elején, vagy a kérdőív elején mindig közöljük, hogy miért végezzük ezt a kutatást és mire számíthatnak. Egy mélyinterjú során kihagyhatatlan rész, hogy hangfelvétel készül erről, és hogy a beleegyezését kérnéd. Egy kvantitatív kutatás során pedig az anonimitás kérdése elengedhetetlen, illetve, hogy hogyan dolgozod fel az adatokat, esetleg összesítve, vagy egyénenként.
Ti készítettetek már hasonló kutatást? Mi a tapasztalatotok ezzel kapcsolatban? Írjátok meg kommentbe!
Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!
Facebookon
Instagramon
Weboldalon
Az Exclusive Group ajánlásával - cégek teljeskörű kiszolgálása
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: