1.0EXCLUSIVE GROUPhttps://exclusivegroup.cafeblog.huExclusive Grouphttps://exclusivegroup.cafeblog.hu/author/exclusive_group/<h3>Már sok részben említettem, hogy mennyire fontos, hogy jól válasszuk ki a célközönségünket. Ezzel tudjuk a legtöbb költséget megspórolni, és ez döntheti el a cégünk sorsát, hiszen ha rosszul választunk, vagy rosszul mérjük fel a piaci viszonyokat, csődbe vihetjük a vállalkozást. A célpiaci marketing az a folyamat, amelynek során a vállalat részekre osztja a piacot, ezek közül kiválaszt egy vagy néhány piacrészt, és a kiválasztott szegmensre/szegmensekre szabja a marketing mixet.</h3> <p> </p> <p><img class="imgnotext open-in-modal aligncenter" src="http://m.blog.hu/ex/exclusivegroup/image/68795057_2370087336413810_2556409442757246976_n.jpg" alt="68795057_2370087336413810_2556409442757246976_n.jpg" width="421" height="316" /></p> <p>Jogos a kérdés, hogy de mégis kit célozzunk? <strong>Ez a tevékenység 3 lépésből áll. </strong></p> <p>1. <strong>Piacszegmentáció</strong>. Előszőr is, mi is az a piaci szegmentum? Egy olyan vevőcsoport, amelynek szükségletei és igényei hasonlóak, így ha megcélozzuk őket részletesen fel kell mérnünk ezeket. A szegmentálásnak három szintét ismerjük, az <strong>általános piaci szegmentáció</strong>, amikor mondjuk csak kor alapján, jövedelem alapján stb., határozzuk meg őket, vagy <strong>terméktípus </strong>szerinti szegmentáció, amikor azokat célozzuk kifejezetten, akik használják azokat a termék típusokat, például, csokoládé. Az utolsó pedig, amikor <strong>termékváltozat </strong>szerint szegmentálunk, az előző példát ha tovább gondoljuk, akkor mondjuk a csokoládé szelet kedvelőket célozzuk kifejezetten.</p> <p><strong>Nielsen-Claritas-PRIZM </strong>elmélete szerint “irányítószámok” alapján is szegmentálni. Ezeket nem úgy kell elképzelni, hogy ki, hol lakik, mert annak semmi értelme, hanem ki dolgoztak <strong>66 irányítószámot, </strong>melyek alapján könnyebben megtalálhatjuk célközönségünket. Ezek mind-mind különböző életmód szerint vannak elkülönítve, iskolázottság, családi életciklus, urbanizáció, faji és etnikai hovatartozás, illetve mobilitás szempontjai szerint. <br /><br />A másik ilyen modell, ami szintén nagyon elterjedt az <strong>ESOMAR társadalmi státusz kategóriák</strong>. Három változó alapján épül fel, amelyből két-két változó jelöli ki a csoportba tartozást. Főkereső jelenlegi foglalkozása, befejezett legmagasabb iskolai végzettség, és 10 vagyontárgy birtoklása alapján. Ezeket a szinteket betűvel jelölik, és egy 5X6-os táblázatba lehet őket elhelyezni, A-E3-ig. <br /><br /><strong>A hatékony szegmentációnak </strong>a követelményei, hogy azonosíthatóak legyenek a célszemélyek, megkülönböztethető legyen a többi szegmentumtól, mérhetőek legyenek, a méretük akkora legyen, amit még elbír a cég, elérhetőek legyenek, és megtudjuk őket közelíteni.<br /><br />2. <strong>Célpiacok kiválasztásánál </strong>öt lehetőségünk van. Ha <strong>koncentrált marketinget </strong>folytatunk, akkor megkeressük azt a szegmenst, akinek szüksége van a mi termékünkre. Ha <strong>termék specializációt</strong>folytatunk, akkor mi határozzuk meg a kínálatot, és megvárjuk, amíg kialakult a termék iránti kereslet. Ha a <strong>piacra specializálódunk</strong>, akkor pedig még mielőtt bármit is tennénk, megkérdezzük, hogy mit szeretnének, és azt a terméket kezdjük gyártani. <strong>Szelektív specializáció </strong>során, pedig az eddigieket “összekeverve” használjuk. Végezetül pedig, a <strong>teljes piacot is lefedhetjük</strong>, ha egy olyan termékkel lépnénk be a versenybe.<br /><br />3. <strong>Termék pozicionálás</strong>, a vállalati kínálat és imázs tervezésének folyamata, amelynek célja, hogy a vállalat megkülönböztetett helyet foglaljon el a célvásárlók tudatába. Ilyen a termékünknek a konkurenciához mért <strong>versenyelőnyeit kell meghatároznunk</strong>, és ezt a vásárlók tudtára kell adnunk. Eldönthetjük, hogy a vásárlókban azt ültessük el, hogy a mi termékünk a <strong>“jobb”</strong>, hisz akkor a fogyasztók a terméket határozottan összekötik a márkával, illetve pozitívan értékelnek. Vagy azt akarjuk, hogy úgy érerezze, hogy <strong>megfelelő számára</strong>, mert akkor a vásárlói asszociációk nem feltétlenül egyediek a márka szempontjából, de van hogy ez a jobb választás. <br /><br /><strong>Pozicionálási stratégiák </strong>közül négyet különböztetünk meg. <strong>“Elsőnek lenni” </strong>stratégia, amely szerintem nem szorul magyarázatra, hisz magáért beszél. A következő stratégia a <strong>kapcsolódás valamilyen versenytársi pozícióhoz</strong>, tehát el kell helyezkednünk a versenyben, valamelyik helyen. <strong>“Keresd a lyukat” </strong>stratégia, itt azon kell törekednünk, hogy a kielégitetlen szegmenseket keressük meg, és szolgáljuk ki őket. Az utolsó pedig a <strong>repozicionálás</strong>, mely több indok miatt jöhet létre. Vagy válasz egy versenytárs pozicionálására, vagy a vállalatunk úgy dönt, hogy egy új piacot akarunk meghódítani. Akár lehet ez egy alkalmazkodás is, ha esetleg egy új trend tör be a társadalomba, amelyhez mi csatlakozni szeretnénk. De akár a kínált értékét is megváltoztathatjuk, akár fel, vagy le értékelhetjük azt.<br /><br /><strong>Ami pedig elmaradhatatlan az a “hüvelykujjszabály”.</strong><br />1. Ne pozícionáljunk két szegmens köze!<br />2. Ne pozicionáljunk az észlelési térkép közepére!<br />3. Keressük a ki nem szolgált szegmenst<span class="Apple-converted-space">!</span></p> <p>Nektek mi a véleményetek erről? Ti hogyan határozzátok meg a célközönségeteket? Írjátok meg kommentbe!</p> <p><strong>Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!</strong></p> <p><strong><a href="https://www.facebook.com/pg/exclusivegroup2009/posts/">Facebookon</a></strong><br /><strong><a href="https://www.instagram.com/exclusive.group.2009/?hl=hu">Instagramon</a></strong><br /><strong><a href="http://exclusivegroup.hu/">Weboldalon</a></strong></p>rich